László Melinda művészeti írások

Tóth Menyhért kiállítása, Kalman Maklary Fine Arts, Budapest, 2018. febr. 23 – márc. 16. Tóth Menyhért az igazán különleges, egyedi, őszinte és jelentős magyar művészek egyike, ám életműve méltatlanul kissé perifériára szorult, illetve perifériára szorították. A Makláry Kálmán által vezetett galériában a festő munkáiból rendezett kiállítást láthatunk, melyet Gaál József nyitott meg. Egy korai kapcsolódási pontot említve Gaál a  Másvilágkép  című tárlaton (1992, Műcsarnok, Palme Ház) Tóth Menyhért és Samu Géza társaságában állított ki, majd ugyanez az anyag képviselte hazánkat a ’92-es sevillai világkiállításon. Nem szokásom személyes történetekkel előállni, de visszagondolva mosollyal elkönyvelt érdekesség számomra, hogy az első találkozásom Tóth Menyhért műveivel e kiállítások katalógusa révén történt még a Kisképzőben, amikor a műteremben felfigyeltem a kiadványokra, s bennük Tóth Menyhértre. Az év végi pakoláskor még mindig gazdátlanul kallódó kiadványokat senki nem vit...

Részegh Botond kiállítása, Várfok Project Room, Budapest, 2017. okt. 18 – 2018. jan. 7. A Várfok Project Roomban Részegh Botond két, stílusában egymástól elkülönülő grafikai sorozata látható, mely grafikusi vénájának keresztmetszetébe enged bepillantást, s a művészi attitűdben tapasztalható kettősség is megmutatkozik. A kiállításon papíralapú munkákat láthatunk, mely a kávéfoltokból építkező fejeket a tussal kialakított rajzolatokkal, erotikus alakrajzokkal ütköztetik, ezzel kirajzolva a kifejezésmód két pólusát. Természetesen az eltérő technika okán különböző vizuális lehetőségek nyílnak, de sokkal lényegesebb tényező, hogy egy művész nem lehet a stílus rabja, hiszen a kifejezésmódot mindig a felszínre törni akaró belső töltet hívja életre, irányítja, és minden anomália ennek függvénye. A művész minden esetben a megformált motívumra helyezi a hangsúlyt, a háttér nem meghatározott, és szerepe az ábrázolandó kibontásában van, ezért semmilyen mellékzönge, felesleges sallang ...

Könyv Kata: Kívülvalóság, Magyar Műhely Galéria, Budapest, 2017. ápr. 5 - 28. Generációjának egyik legtehetségesebb fiatal festője, Könyv Kata a Magyar Képzőművészeti Egyetemen diplomázott (2008.) Gaál József tanítványaként, jelenleg doktori képzésen vesz részt Pécsen. A Magyar Műhely Galériában megrendezett tárlaton a tradicionális festészeti vonulatot képviselő alkotó klasszikus olaj és vászon technikájú képei mellett láthatók egyéb hordozóra készült munkák is, és a festő az installáció nyújtotta lehetőségeket is kihasználta. A kiállítás címében a művész a foucault-i ’kívülvaló gondolatára’ (la pensée du dehors) utal, mely szerint a  kint  és  bent  közötti elválasztó vonal nem rögzíthető, s mint gondolat, egyfajta hatásmechanizmus van jelen. Könyv Kata realista festészeti attitűdje metaforikus ihletettségű és groteszkbe hajló, melynek sajátos eleme az irónia és a humor. A festőt körülvevő személyes élettér, vizuális környezet reflexiója jelenik meg a ké...

Pet'R rajzok, B32 Galéria, Budapest, 2017. ápr. 5 - 27. Kovács Pétert a létezés foglalkoztatja: minden, ami ebben sűrűsödik össze. Ily módon a világgal való kapcsolata, ütközése s az oda-, visszahatás sajátossága egyaránt, mely egy titokzatos, különös és impulzív kölcsönhatás – miközben ezáltal a rajz, mint a művészi attitűd és kifejezésmód mibenléte is megfogalmazódik. Lírai és expresszív művei emberábrázolások, de ez nem a szokványos értelemben vett látványelvű figurativitás, sokkal inkább egyfajta belső tendencia megmutatkozása, felsejlése vagy kitörése, valamiféle belső, rejtett energia, a születés és a megsemmisülés, a valamivé válás folyamata, a formakeresés, a kialakulás és elhalás dinamikája. Grafikáinak finom, költői, talán néhol könnyednek és játékosnak tűnő, de a tragikus érzületet rendre magában hordozó, gomolygó képződményeiben a létezés nagyszerűsége, csodája és drámája feszül. Nélkülözi a – többnyire visszafogott koloritú – festmények húst megidéző színét, az érz...

Csáki Róbert kiállítása, Széphárom Közösségi Tér, Budapest, 2016. nov. 4 - 26. Csáki Róbert a tradicionális festészet kvalitásos képviselőjeként szemmel láthatóan alapos ismerője a hagyományos festői eljárásoknak, és a nagy elődök festészet technikai, ám ugyanakkor szellemi tudásának mélyreható tanulmányozója és örököse. Festészetében számos mester művészeti eszenciájának beépítése érzékelhető, mint Francisco Goya, Diego Velazquez, William Turner, valamint az itáliai és németalföldi tájképfestészet hatása is jelen van. Festői pályáján nem tapasztalhatók élesen elkülönülő korszakok, ha tetszik, monomániás vehemenciával és kíváncsisággal előrehaladó, jellegzetes és sajátos festészet Csákié. Látványelvű, figurális festészetében ugyan megtaláljuk a valós képi elemeket, de alakjai és terei áttételesen értelmezendők, szürreális festészeti világában a képzelet, az álom és a spontán feltörő emlékek, érzületek és tapasztalások elegye ölt testet valamiféle bizarr és groteszk világgá ötvö...

Kovács Kitti: Mozgások az állandóságban, Art9 Galéria, 2015. dec. 9 – 2016. jan. 15. A fiatal festőművész, Kovács Kitti művészetét rendkívül érzékeny, visszafogott színvilágú, atmoszférikus festészet jellemzi. A korábbi művekben egyfajta „belső táj” kivetülése volt tapasztalható, s ezen lírai hangvételű, végletekig redukált, absztraktba hajló meditatív alkotásokat követően a természeti elemek felerősödtek a festő képein, miközben az organikus létforma által lélekkel teli absztrakció jött létre. A mostani kiállításon látható művekben kiteljesedve, megtalálva a keresett utat, ezt a két minőséget kapcsolta össze, egyesítette Kovács Kitti. Költőiséggel telt festményeit lágyság hatja át, s metafizikai töltetű finom és érzékeny festészete valamiféle lét-folyondár. Találóan fogalmazza meg mindezt a művész a kiállítás címében:  Mozgások az állandóságban . Kovács Kitti absztrakciója nem hideg formalizmus. Redukáltsága egyfajta magától értetődő puritanizmus, melyben a leheletnyi elmozdul...

Bogdándy Szultán kiállítása. Budapest Art Brut Galéria, 2015. nov. 27 – 2016. jan. 30. Bogdándy Szultán legújabb, 2015-ben készült munkái láthatók a Budapest Art Brut Galériában. Megjegyezendő, hogy egy másik jeles esemény is történt idén, hiszen a művész májusban magánmúzeumot hozott létre műveinek megőrzésére és bemutatására. Az art brut, vagyis a nyers művészet talán leghitelesebb képviselője hazánkban Bogdándy Szultán. Pontosan érzékeli a világban történő változásokat, az egység és a konvenciók felbomlását, a nézőpontváltásokat vagy éppen a hagyomány torzulását, elhalását. Éppen ezért egyedi és őszinte nyelvezete nem érthető meg igazán, ha a már jól ismert és megszokott kategóriákban gondolkodunk, hiszen művészete nem illeszkedik bele a klasszikus ideákra és esztétikára alapozott vizsgálódásba. Nem is lehetséges ugyanúgy „szólni”. Az ismeretlentől való félelem kapaszkodókat keres, biztonságot nyújtó szabályosságot, melyhez önvédelemből görcsösen ragaszkodik. Mindez a m...