László Melinda művészeti írások

Sturcz János: Barcsay  –  Sötét és világos harca Barcsay Jenő festészetében. MMA Kiadó, 2025 könyvkritika:  Magyar Művészet 2026/1 >>

Gaál József: Homo Inhumanus, Szolnoki Galéria, 2023. szept. 8 – okt. 8. Lélek nélkül nem megy. Ezt a címet adtam Gaál József egy korábbi kiállításáról 1  született írásomnak. 2  Ez a gondolat ma is érvényes, s átkötésül szolgálhat a mostani tárlathoz, amely a  Homo Inhumanus  címet viseli. Mi történik a „lelketlenség” által? Mitől ember az ember? A problematika esszenciáját Gaál a következőképpen fogalmazta meg a kiállítás kísérőszövegében: „Megkerülhetetlen, központi magja létünknek a  humanitas  etikai kerete, jelentése: emberséges – az együttérzés, jóindulat és segítőkészség a másik irányába. A humanizmus ideológiai-filozófiai fundamentuma kultúránknak, elvárás, hogy minden hiteles vallás magja legyen, de a mindennapi létünkben is elvárt, íratlan törvényként működő egyetemes emberi tulajdonság.” A régebbi és új munkákat is szerepeltető, aktuális tárlat közvetlen előzménye a  Homo Homicida  című kiállítás volt, vagyis az „embergyilkos emb...

Olajos György: Hybris, Museum Hotel Budapest, 2019. dec. 2 – 2020. jan. 5. Olajos György  Hybris  című kiállítása rendkívül érdekes eszmefuttatásoknak enged teret. A görög fogalom a gőg, az elbizakodottság személyiségvonását jelöli, és egy mindenfajta korlátot áthágó túlzásra mutat rá. A művek vizuális és gondolati felfejtésének szempontjából mégis a legtalálóbb kifejezés az önteltség. Egy mindent magában foglaló telítődés, ahol valamiféle  horror vacui  („félelem az ürességtől”) tanúi lehetünk. A kontúrábrák elsőre vonalasnak tetszők, de a negatív formák által érdekes asszociációs lehetőségeket hordoznak. Ily módon a művek formai és tartalmi rétegzettsége egyidejűleg képezi vizsgálat tárgyát, amelyben prehisztorikus ábrák, gyermekrajzok karcolatai és az automatikus írás idéződik fel, így mozgatva meg az ösztönös tartalmakat, miközben akár egyfajta áramkörrajz képzeteként is tovább asszociálhatunk. A létrejövő képződmény organikus fonódás helyett egy dekorat...

Gaál József: Maschere Hysteria. Kápolna Galéria, Kecskemét, 2019. okt. 15 - 30. Hisztérikus test, a hisztéria teste, avagy hisztéria a test körül, vagy amit akartok – maskarák keringője Gaál József  Corpus Hystericum  képanyaga papíralapú, kollázstechnikát alkalmazó, akril- és olajfestékkel létrehozott művek sorozata, izgalmas keresztmetszetet ad összetett és sokrétű művészetéből, amelyben újból és újból visszatér egy-egy gondolathoz, hogy új nézőpont által árnyalja a jelentéskört, újabb összefüggést láttatva, vagy más hangsúllyal tárva elénk annak valódi mivoltát. A  Maschere Hysteria  című kiállítása egyszerre folytatása és összegzése plasztikai és festészeti munkáinak, mert az utolsó évtized alkotásaiban a fragmentáltság kapott nagyobb szerepet. Az olasz  maschera  szó a maszkot, a maskarát jelöli – ezt rögtön összekapcsoljuk a velencei karnevállal. A tomboló forgatag maga a feje tetejére állt, állított világ. Nem ritka az sem, hogy az alko...

Bátai Sándor: Princípiumok, Műcsarnok, Budapest, 2019. május 14 – június 30. Bátai Sándor három évtizedet felölelő alkotásaiból rendezett kiállításának a Műcsarnok mélyföldszintjének tere, termei különösen jó keretet biztosítanak. A barlangi atmoszféra, a sejtelmes fényviszonyok és irányított fénysugarak a mélyre ereszkedés fizikai és szellemi terét képezik. A megvilágítás szépen kiemeli a művek reliefszerűségét; a barlangfalat, a (sír)kőtáblák véseteit. A merített papír pórusait idéző, a fény által kimetsződő alkotásokat tekinthetjük egyfajta utazásnak valamiféle origó felé. A tárlat fő sodrát adó  Princípium -sorozat  lírai archaizmusa  a formákból, ősformákból táplálkozik, s a barlangrajztól az írásjelig kirajzolódó ív a képiség és az írásbeliség kapcsolatát mutatja, ahogy a természeti formák és az ember által hátrahagyott jelek, tárgyak formái, képei is izgalmas relációt hordoznak. Átgondolt, ugyanakkor költői képalkotó munkamódszere folytán Bátai lenyomatokat kés...

Földi Péter kiállítása, Műcsarnok, Budapest, 2018. november 29 – 2019. január 20. Földi Péter egyéni stilisztikája, morális tartalommal bíró, szakrális ihletettségű narratívája az ember- és állatábrázolások szimbolikus tartalmait kozmikus érvényűvé tágított összefüggéseiben ábrázolja. Művészetére Csontváry, Tóth Menyhért és Vajda Lajos is hatással volt, megérintette Van Gogh moralizáló, vallásos ihletettségű s egyre inkább a lélek és természet kisugárzásának, szinte belső energiájának visszaadására törekvő művészete. Szellemiségük rokonsága azon az egyéni látásmódon alapszik, mely által a vizuális megfogalmazásban rejlő üzenet s annak jelképrendszere jóval túlmutat a látványon, miközben messzire kerüli az izmusok felszíni sablonjait, s ha merít is, direkt módon nem kötődik stílusirányzatokhoz, mert formanyelve a belső késztetés általi  üzenet hez leghívebb kifejezést keresi. Mitikus, archetipikus szimbólumrendszer bontakozik ki az ősi, mélyen gyökerező tartalmak által. Motívuma...

Könyv Kata: A kép tekintete, Simontornyai Vár Galéria, 2018. jún. 30 – aug. 26. A  kép tekintete  című kiállításon az utóbbi 3 évben készült munkákat láthatunk, mégpedig Könyv Katának a pécsi műteremben töltött időszakából. A tárlat a doktori képzés keretében született művekből merít, így valamiféle keresztmetszetet kaphatunk a festő alkotói pályájának egyik fontos időszakáról és a művészi kibontakozás folyamatáról. Könyv Kata, mondhatjuk, a hagyományos festészet képviselője. Vállalása – persze számos kitérővel tarkított tapasztalás, mely – a manualitás és matéria iránti vonzódás eredménye. Vizsgálódásának tárgya azonban mindvégig megmarad a jelenben, és a generációjára is jellemző módon a fókuszpontban az ember áll, az egyéni vívódások, szorongások, a személyiség felépülése, rétegzettsége, a társas kapcsolatok, a társadalmi kérdések. Könyv Katát a humánum foglalkoztatja. A festői gesztus a leghívebb, legérzékenyebb, egyszersmind a legszemélyesebb, ezáltal legizgalmasabb...